Az egyház törvény kapcsán elgondolkodtam egy picit a szabad vallásgyakorláson. A hit és, hogy ki miben hisz alapvető emberi jog, hogy ez államilag támogatható, támogatandó-e már egy másik kérdés.
5 nagy világvallást, ha tetszik történelmi vallást különböztetünk meg ezek : kereszténység, a zsidó, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus.
Mind az 5 rendelkezik vallási felekezetekkel, közösségekkel, melyekben a hívek közös vallásgyakorlatot folytatnak. Ezeknek vezetőik, hierarchikus felépítésük van. Tehát egyházként működnek.
Ma Magyarországon az új törvény értelmében 14 felekezet kapott státuszt az eddigi 300 feletti felekezet közül. Ezek: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Zsidó vallásfelekezetek, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita, Hitközség (Statusquo Ante ), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség Ortodox Egyház, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus ), Magyarországi Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház.
Ezek mindegyike kivétel nélkül két vallás a keresztény és a zsidó vallás felekezetei. A besorolt HIT gyülekezet is a maga karizmatikus-keresztény vonalával.
Ebben az országban IS élnek muszlimok, a buddhisták, hinduizmust követők.
A KDNP-nek eredetileg egy bővebb listája volt, mely nem került napvilágra. Remélhetőleg ezen szerepeltek ezen vallások követői is, mint ahogy léteznek az ősmagyar vallás követői is Magyarországon.
Ezentúl pedig a parlament fog dönteni, hogy ki kaphat egyházi státuszt.
A KDNP vezetője kiemelte, hogy a szcientológiai nem lesz egyház, mely alaptételeiben közelebb áll az ősmagyar vallás szellemiségéhez, mint bármelyik másik, bár tény, hogy vannak vitatható téziseik és módszereik szép számmal. Drogellenes programokat, előadásokat, közösségi programokat szerveznek. Ugyanez igaz több felekezetre akik nem kaptak státuszt.
Mivel a leglényegesebb a támogatások elosztása a parlament szempontjából, ezért azt gondolom, hogy nem a státuszokkal, hanem magával az egyházaknak nyújtott támogatások mikéntjével kellene érdemben foglalkozni.
Én a magam részéről az állam és az egyház szétválasztásának híve vagyok.
Az egyházakat tartsák fenn híveik és állami támogatást csak azon felekezeteknek adnék normatíva szintjén, amelyek átvállalnak az állami feladatok közül.
Tehát attól függetlenül, hogy mekkora, milyen, mit követ, hogy hívják, ha átvállalja egy iskola, kórház, szociális ellátás területét keretszerződéssel, lefektetett feltételek mentén megállapodnék az állami támogatás mértékéről, egyebekben pedig a működési költségeit termelje ki, szedje be a hívektől, kalapozzon…etc
Amennyiben pedig nem teljesít nem jogosult, a más vallást gyakorlók adóforintjainak felhasználására.
Lehet, hogy ismerős a leszavazott javaslattevőknek?
Lehet, hogy nem véletlenül, megeshet, hogy ez lenne a korrekt és tiszta és mégcsak nem is egyedülálló széles e világon.
Ebben a formában a törvény diszkriminatív.
