Még a tavalyi évben megígértem, hogy írok néhány sort annak kapcsán, hogy az alaptörvénybe, mint követendő erkölcsi és etikai példa bekerült a zsidó-kereszténység Istene.
Nem szeretnék túlzottan hosszú eszmefuttatásokba belemenni a vallástörténet vonalán, a lényeges elemnek azt tartom az egészben, hogy az emberek mindig is keresték a származásuk alapjait, gyökereiket. Mivel igazán stabil álláspontot nem sikerült találni a fantázia segítségével megteremtették maguknak azt az elképzelést, ami szerint valami távoli őserő lehet minden lét alapja.
A vallások kialakulásának így az a paradox szerepe lett, hogy azt a teremtő erőt, ami valójában minden emberben megtalálható és fellelhető felnagyított formában, de kivetették magukból. Már aki. Ugyanis a vallások megalkotói, a vallási vezetők mindig is tisztában voltak az IGAZSÁGGAL, de…
Azzal, hogy másokkal elhitették, hogy a Teremtő(erő) valami távoli és megfoghatatlan valami hihetetlen méretű hatalomra tettek szert az emberek természete, gondolatai és tettei felett.
A totemizmusban és a politeizmusban mi napig kevesebb a kirekesztő és a vezérelvű fensőséget hirdető és megkövetelő tézis, mint abban amire sokan etalonként tekintenek az „egyistenhitben”.
Maga az EGYISTEN önmagában kirekesztő valaminek egyszeri és tökéletes voltát kifejező szellemi lényként jelenik meg, teljesen elhatárolódva az emberi természettől, más elképzelésektől, az ember természetét téve meg az elhatárolódása okának és teljhatalmat követel minden és mindenki felett.
A címben a „szentháromságra” utalok, ami nem más, mint az Atya-Fiú-Szentlélek egysége a keresztény vallásban. Ebben a felállásban látszik igazán a természetellenesség. A katolikus vallásban a papoknak szüzességet kellett fogadniuk, ami valójában semmilyen más célt nem szolgált, mint az addig megszerzett vagyon örökíthetőségének kizárását. Ezért a Teremtő erő megnyilvánulási formái közül nemes egyszerűséggel kizárták a NŐI megjelenési formát. Az akkori hatalom és propaganda meglehetősen sokat segített ennek a tévtanításnak a tovaterjedésében, mivel ez valójában a férfiakat egyszerűen a nők fölé emelte leöntve még némi magasztos mázzal is. Na igen ám, de…a természet rendje a természet rendje. Elkezdődött tehát a szellemiség túlmisztifikálása a természetes szexualitás és vágy bűnként, isten rendelése ellen való cselekedetként történő aposztrofálása. Az évszázadok alatt csak gyűltek-gyűltek a dogmák. Ez a képlet pedig egy másfajta szexualitást sugall: férfi-férfival, akár pedofília formájában is. A következmény? Írhatom tömören úgy is: látjuk!
Nem fogadom el azt az „istent” amelyik követői megfosztanak emberi és természetes mivoltomtól, és ezt teszik mindazokkal, akik bíznak bennük. Kiváltképp, mert TEREMTŐI szinten vagyok. Anyaként, tanítóként és vezetőként is bizonyítottam az elmúlt évek hosszú során át ennek a képességemnek a meglétét.
Istent senki sem láthatja? Ekkora marhaságot még életemben nem hallottam! Azok, akik anyagi érdekeik mentén elzárják magukat valóban NEM, de ezt mindenkire kiterjeszteni, mint elvárást elfogadhatatlan számomra!
Istent senki sem ismerheti, hacsak nem maga az isten? Na ez viszont ÍGY VAN. Ez az önismeret útja, amit valójában a názáreti Jézus és a delphoi jósok is hirdettek.
ISMERD MEG MAGAD ÉS MEGISMERED A SORSOD!
Ébredjetek EMBEREK! Néhány önmagát mások fölé helyező személy nem veheti el azt, ami a tiétek néhány leírt gondolatfoszlánnyal, ami annyit sem ér, mint a papír amire nyomtatják.
Ennyit a preambulumról, a többi része kevésbé használhatatlan, de ezzel a jelenlegi társasággal és mentalitással kivitelezhetetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése