Miután önmagunk és helyzetünk felismerésére jutottunk(megmérettettünk Magunk előtt) elérkezünk ahhoz, hogy megőrizzük személyiségünket, eszméinket, értékeinket és a fejlődés útjára lépjünk. Az aktuális hatalom, a környezetünk, barátaink, ismerőseink, mind-mind hatással vannak/lesznek erre. Mindenféle információkat igazakat és hazugságokat hallunk naponta minden irányból.
Hogyan tudunk mégis hűek maradni Önmagunkhoz?
Egy kínai mondás szerint: "Ne utánozz másokat, hanem fedezd fel egyéniségedet, és légy önmagad."
Ez nem más, mint bármilyen körülmények között az önazonosság felvállalása. Nehéz és veszélyes életforma, de magával hordozza azt az érzés és elmebeli tisztaságot, amellyel bármikor, bátran, szégyenkezés nélkül nézhetünk a tükörbe.
Az emberiség az elmúlt évszázadokban a fejlettség igen magas szintjére jutott, de még mindig nem képes minden ember a képességeit és a megszerzett tapasztalatait építő jelleggel használni.
Az emberek Ősidők óta küzdenek egy bennük rejtőzködő hajlammal, amely a mások feletti uralkodásra, a minden feletti hatalomgyakorlásra irányul. Ez az önzés. Ez sajnos pusztító jellegű, mivel mások érdekeit, személyiségét, szükségleteit nem veszi figyelembe. Célja a minden áron történő önérdekérvényesítés.
Mindenki a szabad akar lenni, de figyelmen kívül hagyja, hogy a legnagyobb szabadság egyben a legnagyobb rabszolgasággal is jár ugyanis együtt sétál a mértékletességgel.
Pál apostol mondta: mindent szabad Nékem, de nem minden használ, mindent szabad Nékem, de nem minden épít.
Életünk tán legfontosabb döntése az, hogy miután megismertük a jól és a rosszat az, hogy minek a szolgálatába állítjuk felismert képességeinket, megszerzett tudásunkat.
Ezt a DÖNTÉST mindenkinek meg kell hoznia, a nem döntés a rossz melletti hallgatólagos állásfoglalás, az álláspont, a személyiség fel nem vállalása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése